Augusztus

Az edzőtábor után csatlakozott csapatunkhoz a Vasasból érkező Molnár Bálint és Schirilla György, s hogy ne féljenek jött velük Dankó Dániel is - azért fogalmazok ilyen kacifántosan, mert Dani csak a hónap közepén érkezett meg, hosszúra nyúlt nyaralása akadályozta a korai csatlakozásban. Bálintot már ismertük, velünk játszott a tatabányai tornán, jó kis tapasztalatokat szerezhetett, mindenki imád nagy egyesületből egy lúzerekkel teli alakulathoz távozni. Gyurihoz írhattam volna hogy ifjú Schirilla, igazi sportdinasztia az övék. A nagypapa egyszer duhaj jókedvében elfutott Moszkvába, eképp ünnepelve a felszabadulás valahányadik évfordulóját. A téli hónapokat színesítendő nagy (korebeli) média érdeklődést kiváltva át- meg átúszta a decemberi Dunát, emlékeim szerint néha erősen bírkózva a szinte teljesen befagyott folyóval. Vegetáriánusként (vegetáriusként?) könyveket írt, nyilatkozott az egészséges életmód szépségeiről, s lám a papa (ki szabad idejében szintén jegesvíz torreádor) közbejöttével itt az új (leendő) sikerember, a jövő gólkirálya, stb. itt van nálunk, hasonló örömökkel mint Bálintunk.
Egyértelműbben: a nyári szünet végére volt egy kialakulni látszó csapat és két játékos akik csak egymáshoz próbáltak kapcsolódni, mintha duzzogtak volna hova is vetette őket a jó sorsuk, szal volt dolog a beillesztésükkel. A közös izzadások azonban megteremtik az egységet, a sikeres edzőmeccsek pedig a társak elismerését hozzák magukkal. Hogy voltak-e sikeres edzőmeccsek?
Jelentem voltak. Először Szigetszentmiklóson játszottunk az ottani U-15 korosztállyal, jól kell ellenfelet választani, valami 14-1 szerűség volt ide, a nyaralásból jövő Dankó Dani két góllal nyitott. Schirilla vágott talán 3-at, Nagyszegi Misi is ilyesmit, Molnár Bálint fejelt egyet, Kucsera Bubu pedig bukfencet hányt örömében gólja után.
Rögtön (vagy 3 nappal ezután) egy Tököl U-17-U-19 vegyes ellen nyertünk 3-2 -re, a 90. percben Sávoly Gergő bombázott 30 m-ről a kapuba, mint egy BL döntő, egymás nyakában szülő, gyerek, edző, tanítvány.
Ez a szülő dolog külön megér egy misét. Akárhol dolgoztam idáig, mindenhol támogattak a családok - Szigetújfalun kívül leginkább távolról. Ám ami itt van, ez sehol eddig és szerintem ezután sem, vagy 70 rokon egy edzőmeccsen és mindenki drukkol, nem bántják a másik gyerekét, megható és boldogító, maradjon így, ámen.
Újabb tréningderbi, vereség a Szigetszentmiklós ifi B-től. Egy évvel idősebbek, félidőben 6-4 ide aztán rúgunk 3 öngólt és kikapunk 7-6-ra, vagy 8-7-re de a lényeg: sokkal jobbak vagyunk egy magasabb osztályú, idősebb csapat ellen, el ne szálljon a ló velünk.
Újabb vereség a Halásztelek megye II-es ifijétől, de ez sem ciki, vezetünk is, játszik néhány felnőtt rutinú játékos is náluk, talán 9-4 az eredmény, benne van a házi játékvezetés hogy nem szorosabb.
Néha focizunk egyet a saját U-17 csapatunkkal is, ők általában simán vernek minket, de ezek jó hangulatú összecsapások, egy klub vagyunk, üdítő élmény ez az elmúlt évek belső meccsei után.
És edzünk, és edzünk, várjuk az első bajnokit, jön majd a Csepel, mindjárt kezdődik, arról is beszámolok, vége a felkészülésnek, mint szoktam volt zümm.