Kis szünet után a folytatás

rom, írom, csak az idő kevés néha. Szóval túl vagyunk az ismerkedésen, edzőtáboron, kialakult az őszi idényt végigjátszó keret, játszottunk pár edzőmérkőzést és lett szurkolótáborunk. Két hónap alatt talán ez nem is kevés.
Van itt egy érdekes körülmény, ami mindenki mástól megkülönböztet bennünket: egy középiskola az egyesület háttere, mindenütt máshol a tanulás szükséges rossz, ami akadályozza a sportteljesítmény maximalizálását. Nincs olyan régen amikor magyar bajnok focicsapat edzője nem játszatta az egyetemre járó játékosát - láthatjuk a lelátókon és a lelátókról hova jutott az egykor sikeres sportág. Állítólag segédmunkás aggyal nem lehet magas színvonalon rúgni a labdát, hiszek ebben én is, miközben elismerem, kicsit másféle agyi tulajdonságok magas színvonala szükséges itt mint ami az iskolai magolást segíti.
Így a tanév kezdetétől az tanórák és az edzés közti időt a napi leckék megírásával, fejtörők megoldásával, versek megismerésével töltöttük. Nem tagadom, kísérlet ez a részemről hisz nem vagyok pedagógus, mégis van véleményem a honi középiskolai nevelés lehetőségeinek kihasználatlanságáról, a kibicnek semmi sem drága, tanítsuk a kölköket akkor hályogkovács módján, kárukra nem válhat. Ami bekerül fejbe, az már benne van.

Különben meg szokásos módon edzettünk, és jókora adagban rögzítettük is ezeket a mozgásokat. Kiss Beni aktuális barátnője a csapat fotósaként végigkísérte a felkészülést, majd az ősz feléig dokumentálta szinte minden lépésünket. Ekkor egy lassú fuvallat szétfújta a szerelmeseket és kevesebb képanyag marad az utókornak a november-decemberi időkről.
Addig is gyönyörködjünk izzadó férfiak kemény munkájában, hajrá SZISE, mindjárt kezdődik a bajnokság is.