2011. június 27., hétfő

Kirándulás a pampákra

Feljőve a távolsági futball napja. Kora hajnalban buszra pattanánk, s irány a nagy magyar alföld (vagy Nagy Magyar Alföld) - kis kitérőként mesélem el, hogy édesanyám egykori nagynénje tanyasi tanítóként élt errefelé a XX. század elején. Hagyatékában örököltem egy földrajz atlaszt, kiadási éve 1913, szerző: Kogutowitz Manó. Nincs még Szovjetúnió viszont van még Szerbia, a Monarchia teljesen Osztrák és Magyar. Európában (mai szemmel is) furcsa államalakulatok, s egy térképtábla: Jellegzetes magyar tájegységek. Minden politikai él nélkül sorolnám (különös tekintettel a jellegzetes jelzőre): Észak Erdély. Keleti Kárpátok. Felvidék. Fiumei kikötő (ez a csúcs szerintem). És a Nagy Magyar Alföld. Na ez még megvan, úgyhogy kinéztük magunknak a poros út mellett kérődző szarvasmarhák hadát és irány Jászboldogháza, ahol a tavaszra megtáltosodott Jánoshida volt az ellenfél.
Jánoshida - Szt. István SE    0-3 (0-2)       U-17 bajnoki labdarúgó mérkőzés
Jászboldogháza, 70 néző (köztük a jánoshidai polgármester és családja)
Jánoshida: Vincze - Eszes M., Fehér B., Kökény, Gulyás, Sztruhala, Eszes E., Perjési, Homojovszki, Tóth K., Czibak
Szt. István SE: Baranyi S. - Földi R., Szabó B., Tóth I., Albert D. - Kucsera B., Rába P., Balázsovics M. - Horváth B., Iglódi K., L. J. Dzsoni
Csere: Tóth K. helyett darók az 53. percben ill. Iglódi helyett Lak I., Balázsovics helyett Barthel G. - mindkettő az 54. percben, Kucsera helyett Szűcs Á. és Albert helyett Laki M. a 65. percben, Horváth helyett Prazsák L., Tóth I. helyett Pacsuta N. és Földi helyett Király F. - mindhárom a 70. percben
Gólszerzők: Horváth Bendegúz a 12. percben, Földi Roland a 13. percben, Czibak (öngól) a 61. percben
Közeledik a vége és egyre nagyobb az előny, így jön a tuti meccsek ideje. Lassan tényleg semmi nem számít, csak a 3 pont begyűjtése - ez magabiztosan sikerült is. Kicsit izgultunk mi vár ránk a világ (számunkra) végén, hisz itt kikapott a Szolnok, a jászberényiek épp-hogy nyertek, a Szigetszentmiklós 5-5-re végzett.
Ehhez képest nekünk sok izgalom nem jutott. Talán csak az öltöző(?) minősége volt skanzenszerű s erősen furcsálltuk, hogy egy árva palack vizet nem lehetett semerre vásárolni.
A múlt heti pontvesztés után ez megnyugtató győzelem volt, mehetünk tovább a sárga úton Óz felé, kiről köztudomású: ő a csodák-csodája.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése