Valamiért azt hiszem, a fotók adják a legtökéletesebb emlékeket. Talán a pillanat megmerevedése, a folyamatos mozgás hiánya miatt egy-egy képbe azt gondol az ember amit akar. Ha fényképeznek, egy minutumig a legjobb arcunkat tudjuk mutatni, ha az ellesett pillanat mégis hiányosságról árulkodik - a mai technikák mellett egy mozdulat és volt-nincs, fene bánja.
A felkészülés (szerintem) legjobb pillanatait ezúton adom át a köznek - letölthető, megosztható verzióban.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)









Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése