2010. november 26., péntek

Még az ősz elején járunk

Persze ez becsapás, csak akkor kellett volna lejátszani ezt a november végére csúszott találkozót. Jó hideg lett mire sort kerítettünk a pótlásra, már hagyomány hogy a Grund 1986 FC háza táján minket csak a salakra engednek fel - ez most brutális volt.
Grund 1986 FC - Szt. István SE     U-16  bajnoki
1-2 (0-2)
Rákosrettenetes, Bányapark (már a neve is szörnyű), 9 néző
Grund: Lőrincz - Zámbó, Jónás, Bíró, Szabó I., Oláh, Tóth L., Pinczi, Fehér, Grenács, Kovács T.
Szt. István SE: Kurán Á.(8) - Nagy K.(5), Szabó B.(6), Tóth I.(7), Laki M.(7) - Barthel G.(6), Pacsuta N.(5), Balázsovics M.(5) - Lak I.(4), Balázs B.(7), Prazsák L.(6)
Csere: Lőrincz helyett Orbán, Tóth helyett Rácz, Fehér helyett Erdősi, Grenács helyett Horváth K.
Pacsuta helyett Csabán L.(5), Balázs helyett Magyari G.(6), mindketten a szünetben, Lak Helyett Halász L.(6) az 56. percben, Prazsák helyett Kövy A.(5) a 70. percben, Barthel helyett Balogh Cs.(-) és Nagy helyett Kostyák Zs.(-), mindkettő a 79. percben.
Góllövők: Balázs Bence a 9. percben, Szabó Bertold (11-esből) a 30. percben, Oláh a 83. percben.
Szóval a salak. Amúgy sem egy jó talaj, a mai gyerekek ilyet általában csak akkor látnak, ha apa betonozik a telken. Focizni ilyenen nekik olyasmi, mint strandpapucsban felmászni a Himalájára. Most még a hideg  az előző napi esőt is megdermesztette, mindkét csapat játékosai totyogtak a stoplikon - ennél rosszabbul már csak az járt, aki teremcipőben próbálkozott. Futni még csak-csak, de megállni! Aranyos kísérletek tömkelegét láttuk, ide-oda pattogó mozgásokkal szórakoztatták egymást - főleg a védők, akik jobb híján nagyokat rúgtak a labdába, aztán várták mi lesz ebből.
A tudásbeli különbség megvolt így is, de gólhelyzetet alig lehetett kialakítani, jellemző hogy a találatok mindegyike ostoba módon esett - még Balázs Bencéé volt legközelebb a focihoz - bár ő is 15 méterről spiccel lőtt és bepattogott valahová a bal sarokba a labda. Berti büntetője előtt egy fölösleges szabálytalanságot követett el (dícsérendő módon) az egyik védő, a hazai gólt meg ajándékba adtuk egy vakra elengedett átadás után. Szólni kell még Kurán Ádámról, aki kevés dolgát magabiztosan végezte és az ilyen lehetetlen meccseken előforduló bizonytalanságok világában a kevés munka jó teljesítése egy kapustól nagy értéke a csapatnak.
Most akkor először még egy Újpest, aztán irány Itália, utána jöhet a Mikulás (virgács és csoki) és a Jézuska, a szilveszteri gyerekpezsgő (a játékosoknak) majd ha minden rendben megy 2011.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése