Come back

Persze ez nem igazi visszatérés, el se mentem messzire, csak mire ide jutottam volna, mindig lecsukódott már a szemem és így nagy elmaradásba kerültem.
Pedig eseménydús időszakon vagyunk túl, holnap vége a bajnokságnak (18 óra 30 perces kezdés, tehát 17 óra 30 perces találkozás) (XVIII. kerület, Thököly u. talán 48, vagy ilyesmi, SZAC pálya) és a jól megérdemelt 6. helynél hátrébb nem végezhetünk már - ha nyerünk a Vecsés ellen, akkor az 5. is meglehet - a versenykiírástól függően ha kettő a különbség, akkor tuti - kivéve ha a rájátszás számít a holtversenynél.
Szóval a Kelen ellen hagytam abba a kommenteket, nem volt vidám az egész, elfogyó játék, ronduló hangulat a mérkőzésen, furcsa közjátékok az öltözőben, kis pedagógiai kudarc a részemről - mindenesetre egy hét múlva már Schirilla Gyuri nélkül játszottuk a következő találkozónkat (vagy két hét? mintha lett volna valami Pünkösd miatti szünet - ennek utána kell néznem, a pontosság a valami szülőanyja - ennek is utána nézek még, addig is: ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes, ez is szép idézet).
Tehát (amivel állítólag nem kezdünk mondatot) az öltözőben egy vesztes meccs után Szabó Berti úgy elhúzott mint a vöcsök, a bátyja bajnokijára (FTC NB III) siettek családilag, ha még 5 percet kint beszélgetek (anyázgatok) a hazai környezet értelmiségi részével, tán csak a füstöt látom utána, kiakadt az árammérőm, Gyuri már amúgy is befűtött rendesen, így azon nyomban közöltem a társasággal, nem kötelező nálunk játszani, úgyis eszi a fene az NB II közép csoportban játszó 17 évesekhez őket, aki akar menjen, ne rontsa itt tovább a levegőt. A levegő rontásának minősül a szememben egy ilyen vereség után a lélek nélküli lét és a társak folyamatos fikázása egyaránt.
Hazafelé még felhívtam Egon kollegámat, számítson rá hogy esetleg bejelentkezik nála egy-két vitézem, ha lehet cselekedjünk összehangoltan.
Mindenki okulására, rögtön két szarvashiba. Alapszabály, hogy egy-egy mérkőzés után az edzőnek, különösen ha gyerekekkel dolgozik, kuss legyen a neve, sem szakma, sem nevelés, húzzon mindenki pihenni és higgadtan majd megtárgyalhatóak a dolgok. Ám a tudósításban talán említett vitám valami szakadt némberrel teljesen felborította a józanság bilijét - beleléptem egy totál kezdő vétkébe. Kettő: ha fegyelmezni akarsz, sose bízz másban és sose bízd másra, még közös feladatként sem. Ha Gyurka megérdemli, verd végig a főutcán magad, de ne vonj bele másokat, mert ha nincs a végigverésben egyetértés, csak a sértettség marad.
Azért voltak érveim: azt gondoltam (és híúságomnak hála, ma is ezt vélem) az ifjak saját felelősségére való ráébresztése nem lehet utasításos eljárás. A kábítószer fogyasztása is választás kérdése, aztán ha mégis a használat mellett dönt valaki - magára vessen, a törvény jó esetben jön és csatt!
Abban reménykedtem, hogy az érintettek pl. hazamennek, elmondják hogy az edző választás elé állította őket, mire otthon a szülők (mint az egyed nevelésének kulcsszereplői) közlik az elvágyóval, mars a helyedre, mit képzelsz magadban? Ezek a társaid, iskola korosztályod, jóban-rosszban, barátok közt, meg ilyesmi, még egy Dr. House beleférhet. És gyermek megtisztult lélekkel hitet vall, szép az élet, kék az ég.
Berti kicsit eltérő úton, de így is végezte (50% siker a nevelési elvekben) ám Gyuri megvonta a vállát, úgyis oda vágyott, megkapta a választás lehetőségét - azt se mondta fapapucs, csak elhúzott a 17 évesekhez edzeni. Azt gondoltam, a kollégák majd azt mondják neki - és itt mint fent a szülői elvárásom. Fenét. Gyuri rúgni gól, csapat masíroz dobogó, 16 évesek közössége izzadja ki a pedagógiai igazgyöngyét, slussz-passz, ha nem tetszik, fújj a lisztbe, hátha nem porzik.
Senki nem kommentál, csapat les és tanulja a mórest, amit egy kölök tanít a felnőtteknek, kiktől tanulta a tanulhatóakat: ha gólokat rúgsz, te diktálsz.
Ekkor született a lenti kérdés: érdekel ez még valakit?
A kommentek jólesnek, ám az idő mint említettem volt kevés, de megyünk tovább (de sokszor írja, mondja ezt az ember, ezért jó a sport, mindig van egy következő meccs).
Arra azért kíváncsi lennék érthetőek-e a dologgal kapcsolatos elképzeléseim, vagy a saját gondolataim rabjaként téveszmékben élek, mindig furcsállom hogy addig kóser az ember, amíg fel nem nyit egy-egy gonddal teli dobozt, ekkor azonnal bajkeverő lesz - közben meg jajgatunk hogy nem lehet élni szép hazánkban, nincs már becsület, meghalt Mátyás király, oda az igazság.