Bőrszdéj

Ma megpróbálok behozni minden lemaradást, egy kis hőemelkedés és van időm ilyesmire is.
Szóval újra a lányok. Iza és Évi, Évi és Iza (Tina szép lassan leszállt a léghajónkról, időnként utazik még rajta, de már más foglalkoztatja a lelke mélyén, sic transit gloria mundi, ahogy a művelt albán mondja) minden kölök és nem kölök születésnapját fejben tartja. Ha eljő a nagy nap, sütés-sütés közelg, simán beférnének a TV Paprikába is, aztán jöhet az eszem-eszem, hol Tóth Pisti, hol Szalkai Feri és néhanap az öreg zümmögő is élvezi a kényeztetést.
Mivel a fiúk korukból adódóan szemérmesen csak élvezik eme áldásokat, ezúton teszem meg szóbeli térdhajlással a köszönetet: szóbelileg térdhajlással köszönöm leányok a törődést, mit érdemtelen fejünkre irányoztok, ámen.

S hogy még messzebb menjek az időben, a tavalyi évet lezáró teremtornán, mely sátorbedőlés mián félbeszakadt, volt egy szülők-gyerekek által szervezett, megtartott Laca bának köszönjük féle összeborulás, szintén tortaevéssel - könny csordult ki öreg szemeimből, most is meghatódom ha eszembe jut az a hideg, havas téli délelőtt.